Kezdőlap / Jogszabályok / Az ökodizájn-rendelet (ESPR) – teljes útmutató cégvezetőknek

Az ökodizájn-rendelet (ESPR) – teljes útmutató cégvezetőknek

A fenntartható termékek ökodizájnjáról szóló (EU) 2024/1781 rendelet (ESPR) 2024. július 18-án lépett hatályba. Keretjogszabály: önmagában a legtöbb terméknél még nem ír elő konkrét kötelezettséget, de megadja azt a rendszert, amelyben az EU termékcsoportonként – a következő években egyre több területen – kötelező követelményeket, köztük digitális termékútlevelet vezet be.

Röviden

  • Az ESPR a 2009-es ökodizájn-irányelvet váltja fel, és a korábbi, energiafelhasználó termékekre szűkített hatályt szinte minden fizikai termékre kiterjesztheti.
  • A konkrét követelményeket delegált jogi aktusok rögzítik, termékcsoportonként. Ezek a kötelezettség valódi forrásai.
  • A digitális termékútlevél az ESPR információs eszköze: ahol a jogi aktus előírja, termékútlevél nélkül nem lehet forgalomba hozni a terméket.
  • Már most alkalmazandó rész: a nagyvállalatok 2026. július 19-től nem semmisíthetik meg az el nem adott ruházati termékeket és lábbeliket.
  • Az első ESPR-alapú termékcsoportok (például vas és acél, textil, gumiabroncs, alumínium) jogi aktusai 2026–2027-ben várhatók; a kötelezettség jellemzően 18 hónappal később indul.

Miért jött létre az ESPR?

Az EU körforgásos gazdasági akciótervének célja, hogy a termékek tovább tartsanak, javíthatók legyenek, és a hulladékból újra nyersanyag legyen. A korábbi ökodizájn-szabályok főleg az energiafogyasztásra figyeltek (hűtők, mosógépek, motorok). Az ESPR ezt kiterjeszti az anyaghasználatra, a tartósságra és az átláthatóságra is – és ehhez kell az adat, amelyet a termékútlevél hordoz.

Mit szabályozhat az ESPR?

A rendelet kétféle követelményt ismer:

KövetelménytípusPéldák
Teljesítménykövetelményminimális élettartam, javíthatóság, újrahasznosított tartalom minimuma, aggályos anyagok korlátozása, energiahatékonyság
Információs követelménytermékútlevél, címke, használati és javítási információ, az aggályos anyagok közlése, környezeti lábnyom

Egy delegált jogi aktus mindkettőből választhat. Elképzelhető, hogy egy termékcsoportnál csak információs követelmény lesz, egy másiknál szigorú minimumértékek is.

Mely termékekre vonatkozhat?

Elvileg minden fizikai termékre, beleértve az alkatrészeket és a köztes termékeket (például acél, alumínium) is. Nem tartozik a hatálya alá többek között:

  • élelmiszer és takarmány;
  • gyógyszer, állatgyógyászati készítmény;
  • élő növény, állat és mikroorganizmus;
  • gépjármű (a jármű-típusjóváhagyási szabályok alá tartozó járművek).

Az akkumulátorokra külön jogszabály, az akkumulátor-rendelet vonatkozik – ott a termékútlevél már 2027. február 18-tól kötelező.

Hogyan lesz a keretből kötelezettség?

  1. Munkaterv. A Bizottság 2025 áprilisában fogadta el az első ESPR-munkatervet (2025–2030), amely megnevezi a kiemelt termékcsoportokat.
  2. Előkészítő tanulmány. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) termékcsoportonként tanulmányt készít, érintetti konzultációval.
  3. Tervezet és véleményezés. A jogi aktus tervezete nyilvános véleményezésre kerül.
  4. Elfogadás. A Bizottság elfogadja; a Parlament és a Tanács kifogást emelhet.
  5. Alkalmazás. A követelményeket – indokolt kivételtől eltekintve – legkorábban 18 hónappal a hatálybalépés után kell alkalmazni.

Ezért egy cégnek nem elég az elfogadást figyelnie: a tervezetből már látszik, milyen adatokra lesz szükség, és a beszállítói adatgyűjtés hónapokig tart.

A kiemelt termékcsoportok

TermékcsoportJogi aktus várható elfogadása (indikatív)
Vas és acél2026 vége
Textil és ruházat2027
Gumiabroncs2027
Alumínium2027
Bútor2028
Matrac2029

Emellett horizontális (több termékcsoportot átfogó) követelmények is készülnek, például az elektronikai termékek javíthatóságára és újrahasznosíthatóságára. Az energiafelhasználó termékekre vonatkozó meglévő ökodizájn-rendeletek fokozatosan az ESPR keretébe kerülnek. A friss ütemtervet a határidő-naptárban követjük.

A digitális termékútlevél az ESPR-ben

Az ESPR rögzíti a termékútlevél közös szabályait, amelyeket minden termékcsoport-specifikus jogi aktus átvesz:

  • a termékútlevelet egy egyedi termékazonosítóhoz kell kötni, és egy adathordozón (például QR-kódon) keresztül kell elérhetővé tenni;
  • az adatoknak pontosnak, teljesnek és naprakésznek kell lenniük, nyílt szabványokon alapuló, géppel olvasható formában;
  • a hozzáférés a felhasználó jogosultságától függhet (nyilvánosság, javító, hatóság);
  • a termékútlevélről biztonsági másolatot kell tárolni egy független szolgáltatónál;
  • az azonosítókat a DPP Registryben kell regisztrálni, ahol a jogi aktus előírja;
  • a technikai részleteket harmonizált szabványok adják – az elsőket 2026 júliusában hivatkozta a Bizottság.

Részletesen: Digitális termékútlevél – teljes útmutató

Ki mit köteles tenni?

Gazdasági szereplőFő kötelezettség
Gyártómegfelel a követelményeknek, elkészíti a termékútlevelet és a dokumentációt
Importőrcsak megfelelő, útlevéllel rendelkező terméket hoz forgalomba
Forgalmazó és kereskedőellenőriz, és a vásárló számára elérhetővé teszi az útlevelet
Online piactérlehetővé teszi az útlevél megjelenítését, együttműködik a hatóságokkal
Fulfilment-szolgáltatóaz EU-n kívüli gyártó helyett felelős lehet, ha nincs más uniós szereplő

Ami már most kötelező: a megsemmisítési tilalom

Az ESPR egyik része nem vár delegált jogi aktusra. A nagyvállalatok 2026. július 19-től nem semmisíthetik meg az el nem adott ruházati termékeket, ruházati kiegészítőket és lábbeliket; a középvállalatokra ez 2030-tól vonatkozik. A nagyvállalatoknak emellett nyilvánosan be kell számolniuk arról, mennyi el nem adott terméket dobtak ki, és miért. Részletesen: Megsemmisítési tilalom.

Zöld közbeszerzés

Az ESPR lehetővé teszi, hogy a Bizottság kötelező zöld közbeszerzési követelményeket írjon elő bizonyos termékcsoportokra. Akik közbeszerzéseken indulnak, számíthatnak rá, hogy a jó ökodizájn-teljesítmény és a rendezett termékadat pontot ér – vagy feltétel lesz.

Mit tegyen most egy magyar cég?

  1. Térképezze fel, mely termékcsoportjai szerepelnek a munkatervben. Gyors segítség: Érint engem?
  2. Tisztázza a szerepét termékcsoportonként: gyártó, importőr vagy forgalmazó.
  3. Leltározza az adatokat: összetétel, eredet, megfelelőségi dokumentumok – hol vannak és milyen formában?
  4. Kezdje el a beszállítói adatbekérést a legfontosabb anyagokra. Ehhez letölthető sablont adunk.
  5. Kövesse a tervezeteket az ágazatában – a hírlevelünk szektoronként értesít.
DPP-felkészülési csekklista35 kérdés hét témában: érintettség, szerep, adatleltár, beszállítók, jelölés, rendszer, kereskedelem.
Letöltés PDF · 3 oldal

Gyakori kérdések

Az ESPR közvetlenül alkalmazandó Magyarországon?

Igen. Uniós rendelet, ezért nem kell külön magyar jogszabályba átültetni. A tagállamoknak a szankciókat és a piacfelügyeleti feladatokat kell meghatározniuk.

Ha a termékem nem szerepel a munkatervben, nyugodt lehetek?

Rövid távon igen, de a munkaterv háromévente frissül, és horizontális követelmények (például javíthatóság) több termékcsoportot is érinthetnek. Érdemes évente felülvizsgálni.

Mi a különbség az ESPR és az energiacímke között?

Az energiacímke-rendelet a vásárlói tájékoztatásról szól (osztályok, EPREL-adatbázis), az ESPR a termék tervezési követelményeiről és a termékútlevélről. A kettőt összehangolják.

A kisvállalkozásoknak is meg kell felelniük?

A termékkövetelmények méretétől függetlenül vonatkoznak a termékre. A megsemmisítési tilalom alól a mikro- és kisvállalkozások mentesek, és a Bizottság támogató eszközöket ígért a kkv-knak.

Források: (EU) 2024/1781 rendelet (EUR-Lex) · Európai Bizottság: ESPR munkaterv 2025–2030 · Utolsó ellenőrzés: 2026. 11. 10.

Szerző: Sinkovits András, a VisionTask alapítója. B2B tanácsadóként cégeknek építünk működő ügyfélszerzési, értékesítési és adatrendszereket; a DPP Ready-vel kifejezetten a digitális termékútlevélre való felkészülésben segítünk. Rólunk