Az ESPR alapján 2026. július 19-től a nagyvállalatok nem semmisíthetik meg az el nem adott ruházati termékeket, ruházati kiegészítőket és lábbeliket. A középvállalatokra 2030. július 19-től vonatkozik a tilalom; a mikro- és kisvállalkozások mentesek.
Röviden
- Tilos az el nem adott vagy visszaküldött, új ruha és cipő megsemmisítése (égetés, lerakás, szándékos rongálás).
- Helyette újraértékesítés, adományozás, újrahasználat vagy újrahasznosítás jöhet szóba.
- Csak szűk kivételek vannak, és ezeket dokumentálni kell.
- A nagyvállalatoknak nyilvánosan be kell számolniuk a kidobott el nem adott termékekről.
Kire vonatkozik?
| Vállalatméret | Alkalmazás |
|---|---|
| Nagyvállalat | 2026. július 19. óta |
| Középvállalat | 2030. július 19-től |
| Mikro- és kisvállalkozás | mentes |
A vállalatméretet az uniós kkv-definíció szerint kell megállapítani (létszám, árbevétel, mérlegfőösszeg, a kapcsolt vállalkozásokkal együtt). Egy magyar leányvállalat egy nemzetközi csoport tagjaként nagyvállalatnak minősülhet akkor is, ha önmagában kicsi.
Milyen termékekre?
Ruházati termékekre (például ruha, fehérnemű, munkaruha), ruházati kiegészítőkre (például sál, kesztyű, öv, kalap) és lábbelikre. A Bizottság a vámtarifa-besorolás alapján pontosította a kört.
Mikor szabad mégis megsemmisíteni?
A felhatalmazáson alapuló rendelet szűk kivételeket enged, például ha a termék:
- nem biztonságos, vagy egészségügyi okból nem forgalmazható;
- sérült, és gazdaságosan nem javítható;
- hamisított, vagy szellemi tulajdonjogot sért;
- adományként sem fogadták el;
- más jogszabály írja elő a megsemmisítést.
Ilyenkor is a hulladékhierarchia szerint kell eljárni (előnyben az újrahasznosítás), és az indokot igazolni kell. A nyilvántartást a hatósági ellenőrzéshez meg kell őrizni.
Mit kell nyilvánosságra hozni?
A nagyvállalatoknak évente, a honlapjukon vagy más könnyen elérhető módon közzé kell tenniük az el nem adott termékekről:
- mennyit dobtak ki (darab vagy tömeg), termékkategóriánként;
- milyen okból;
- hogyan kezelték (újrahasználatra, újrahasznosításra, egyéb kezelésre átadva).
Hogyan kapcsolódik a termékútlevélhez?
A tilalom már most él, a textil-termékútlevél viszont várhatóan 2029 körül. A kettő mégis összefügg: mindkettőhöz pontos készlet- és termékadat kell, és a jövőbeni textil-útlevél a visszaküldött termékek újraértékesítését is megkönnyítheti. Lásd: Textil és ruházat.
Teendők webshopoknak és márkáknak
- Állapítsa meg a vállalatméretet a csoportszintű adatok alapján.
- Mérje fel, mi történik most a visszáruval és a szezonvégi készlettel.
- Kössön megállapodást outlet-, újraértékesítő vagy adományozó partnerrel.
- Vezessen nyilvántartást a kivételesen megsemmisített tételekről és az indokokról.
- Készítse elő az éves nyilvános beszámolót.
Gyakori kérdések
A visszaküldött, kipróbált ruha is ide tartozik?
A tilalom az el nem adott fogyasztási cikkekre vonatkozik, beleértve a visszaküldés miatt értékesítetlenül maradt termékeket is. Ha a termék sérült, a kivételek egyike alkalmazható lehet – ezt dokumentálni kell.
Adományozhatok bármennyit?
Igen, az adományozás preferált megoldás. Ha a szervezet nem fogadja el, az elutasítást érdemes írásban rögzíteni.
Források: (EU) 2024/1781 rendelet, 23–25. cikk · Európai Bizottság, Körforgásos Gazdaság Platform (2026) · Utolsó ellenőrzés: 2026. 11. 10.
Szerző: Sinkovits András, a VisionTask alapítója. B2B tanácsadóként cégeknek építünk működő ügyfélszerzési, értékesítési és adatrendszereket; a DPP Ready-vel kifejezetten a digitális termékútlevélre való felkészülésben segítünk. Rólunk